Hely

Koh-i-noor Hardtmuth

Ceruzákat 1848 óta gyártanak České Budějovice-ben, és a vállalat gyártásának legnagyobb része még mindig itt keletkezik. A sárga Koh-i-noor ceruza is Budějovice-i - Franz Hardtmuth találta ki és nevezte el az angol koronázási ékszerekben lévő gyémántról, amikor már negyven éve itt élt és vezette a gyárat. Ezzel együtt jött a keménységi fokozat, amely világszabvánnyá vált: betűk, amelyeket minden ceruzán megtalálsz a világon. Hogy mit jelentenek, még mindig vitatott.

Vissza a bloghoz

A Koh-i-noor Hardtmuth a budějovicei ceruza gyár a Víztorony közelében, ahonnan naponta félmillió ceruza indul több mint kilencven országba - és itt született meg a híres sárga Koh-i-noor ceruza. Ezzel jelentek meg azok a keménységjelző betűk, amelyeket ma minden ceruzán megtalálsz a világon, és amelyek jelentése még mindig vitatott.

Itt ceruzákat készítenek 1848 óta, amikor a vállalat Bécsből ideköltözött, és a budějovicei üzem továbbra is a gyártás legnagyobb részét végzi. Az ikonikus 1500-as ceruzát ugyanazzal a folyamattal készítik, mint a 19. század végén, és huszonegy keménységi fokozatban kapható. A fa importált, amerikai cédrus vagy hárs, mert ahogy Vlastislav Bříza cégvezető mondja: „Az itteni fákból ceruzát nem lehet készíteni.”

A nyilvánosság nem léphet be a gyárba, de az 1847-1848-ban épült épületet kívülről körbejárhatják. A ceruzákat a vállalati boltban lehet megvásárolni a Široká utcában, a belvárosban.

Mi az a bécsi és mi az a budějovice-i

A cég Bécsben kezdte meg működését. Budějovicében még nem volt jelen. A termelés a 19. század közepén költözött ide; 1848-tól kezdve készülnek ceruzák ebben a városban. 1889-ben itt hozták létre a sárga Koh-i-noor ceruzát - az angol koronázási ékszerekben található gyémántról elnevezve -, és ezzel együtt a keménységi jelöléseket, amelyek globális szabvánnyá váltak.

És miért pont itt?

Franz Hardtmuth már évtizedek óta élt és vezette a gyárat Budějovicében, amikor megjelent a sárga ceruza. A város adta a márkának a méretarányt; Bécs adta a cégnek a kezdetet. Ma is a legnagyobb termelési mennyiség innen származik, és a cégbolt a gyakorlatias módja annak, hogy hazavigyünk egy darabot ebből a történetből.

A helyszínen

Nem fogsz bejutni a műhelyekbe, és helyes ezt rögtön az elején elmondani. Amit láthatsz: a gyárterület az F. A. Gerstner utcában áll, a Víztoronyval szemben - a 19. századi ipari építészet, az 1847-től épült épületek.

Idővonal

  • 1790 — Josef Hardtmuth zakládá firmu ve Vídni.
  • 1802 — patent na tužku z kombinace kaolinu a grafitu.
  • 1847–1848 — v Českých Budějovicích vyrůstá tovární budova.
  • 1848 — Carl Hardtmuth přesouvá výrobu z Vídně do Budějovic kvůli železnici a bližším surovinám.
  • 1850 — indický diamant Koch-i-nur se dostává do anglického korunního pokladu.
  • 1851–1853 — devatenáctiletý Franz Hardtmuth na zkušené v Londýně. Diamant je v té době přebrušován do briliantového tvaru.
  • 1873 — Franz Hardtmuth povýšen do šlechtického stavu.
  • 1874 — Carl Hardtmuth jmenován čestným občanem města; byl také třetím presidentem Obchodní a živnostenské komory.
  • Září 1881 — Carl Hardtmuth tragicky umírá v Alpách u Gmundenu, zasažen uvolněným kamenem. Slávy žluté tužky se nedožil.
  • 2. 2. 1889 — Franz si do deníku zapisuje záměr vyrábět žlutě leštěné tužky se značkou KOH-I-NOOR.
  • 1896 — Franz Hardtmuth umírá, firma přechází na rodinnou společnost.
  • 1900 — tužka 1500 oceněna na Grand Prix v Paříži.
  • 4. 1. 1999 — otevřena podniková prodejna v Českých Budějovicích.
  • Dnes — největší výrobce školních, výtvarných a kancelářských potřeb ve střední a východní Evropě, působí ve víc než devadesáti zemích.

Kérdések

(Jen to, co není výš.)

  • Proč zrovna Budějovice? Rozhodly dvě praktické věci: lepší železniční spojení a blízkost surovin. Nebylo to rozhodnutí ze vztahu k místu — rodina byla vídeňská.

Források

  • https://www.blog.koh-i-noor.cz/post/p%C5%99%C3%ADb%C4%9Bh-ikonick%C3%BDch-grafitov%C3%BDch-tu%C5%BEek-koh-i-noor — 500 tisíc tužek denně, tužka 1500 stejným postupem jako na konci 19. století, 21 tvrdostí (2021/2022)
  • https://forbes.cz/firme-koh-i-noor-hardtmuth-klesly-trzby-i-zisk-na-vine-jsou-energie-a-inflace/ — export do více než 90 zemí (27. 12. 2023)
  • https://forbes.cz/tuzky-udrzuji-prinbspzivote-srdcari-sazim-unbspnich-na-emoce-rika-majitel-koh-i-nooru/ — Vlastislav Bříza: „Ze stromů, které rostou u nás, tužku nevyrobíte" (24. 6. 2024)
  • https://www.budejce.cz/en/activities/161-koh-i-noor-hardtmuth-customer-center — zákaznické centrum, prodejní stánek, jen skupiny
  • https://budejcka.drbna.cz/drbna/historicka/11972-zlute-tuzky-a-cerna-tuha-znacky-koh-i-noor-zrejme-odrazely-vztah-k-vidni.html — klíčový zdroj. Drbna historička, seriál historika Jana Schinka, 16. 6. 2016: Franz v Londýně 1851, diamant Koch-i-nur, citace z deníku z 2. 2. 1889, černožlutý prapor císařství a vztah k Vídni, výklad písmen F–H–B, smrt Carla Hardtmutha v Alpách, kritika konkurence
  • https://encyklopedie.c-budejovice.cz/clanek/koh-i-noor-hardtmuth — ověření dat a firemní historie
  • https://www.koh-i-noor.cz/cs/historie — oficiální firemní verze dějin
  • https://www.kudyznudy.cz/aktivity/tuzkarna-hardtmuth-v-ceskych-budejovicich — přesun 1848, důvody, tovární budova 1847–1848
  • https://www.annabregmanportraits.co.uk/project/how-pencils-are-graded/ — mezinárodní výklad značení H = hard, B = black, F = fine, a doložení sporu: „this origin is disputed by the Koh-I-Noor company who claim that the 'H' designation was named after their founder Joseph Hardtmuth and 'B' for their location in Budejovic"
  • https://www.budejce.cz/kalendar/1209824335-koh-i-noor-hardtmuth-pribeh-tovarny-i-rodiny — zákaznické centrum, expozice přes 400 m², prohlídky jen pro skupiny, kontakt
  • https://eshop.koh-i-noor.cz/cs/koh-i-noor-hardtmuth-ceske-budejovice — podniková prodejna, otevřena 4. 1. 1999, 2 500 položek na 40 m²

Nejsilnější místo je ten spor o písmena. Splňuje přesně to, co návod chce: je to věc, kterou host uvidí na každé tužce, kterou kdy vezme do ruky, a přitom o ní nikdy nepřemýšlel. A je poctivě podaný — mezinárodní výklad je uvedený jako první a jako převažující, firemní verze jako zpochybnění, a naše úvaha o tom, že může platit obojí, je označená jako úvaha.

Pozor, tohle tvrzení bylo prověřováno právě proto, že bylo podezřele hezké — podle pravidla z kapitoly 8a. Ukázalo se, že spor je doložený v anglickém zdroji nezávisle na české straně, což ho drží. Kdyby ho tvrdila jen firma nebo jen Schinko, patřil by do textu opatrněji.

Slabina: místo je návštěvnicky chudé. Do provozu se nedá, expozice je jen pro skupiny. Pro hosta zbývá prodejna a pohled na areál zvenčí. Text je proto silnější než návštěva — což je opak obvyklého problému a je fér to přiznat.