Lóvontatású vasúti múzeum

A lóvontatású vasúti múzeum a Dél-českei Múzeum egy kis filiáléja az 1828-as eredeti őrházban, az első európai kontinentális közforgalmú vasút mellett - a Budějovice-Linz vonalon, amelyen lovak húzták a kocsikat. Szinte mindenki akarata ellenére épült: a parasztok fejszékkel támadtak az építőkre, és a kocsisok a költség alatt szállították az árut, hogy tönkretegyék őket.

A kunyhó az egyetlen épület a városban, amely közvetlenül a lóvontatta vasúthoz kapcsolódik. Egy pályafelügyelő élt benne - vechtrnek hívták: egy kicsivel több, mint két és fél kilométer hosszú szakaszt őrzött, és a családjával egy vagy két szobában, egy fekete konyhával, a mai garzonlakásnál kisebb helyen lakott. 1977-ben az egész kunyhót tíz méterrel délre helyezték át.

A kiállítás a vechtrsek életéről szól, és arról, hogyan tartották fenn a vonalat, valamint egy dokumentum- és egy játékfilmet is bemutatnak a lóvontatású vasútról. Csak májustól szeptemberig van nyitva.

Miért építették egyáltalán: só és egy vízválasztó

Az osztrák Salzkammerguti sót a legrégebbi idők óta a Traun és a Duna folyókon szállították le Linzbe, ahol lovaskocsikra tették át, és a Šumava-hátakon vonszolták Budějovicébe, ahol a Vltava ismét magához vette. Két hajózható folyó között egy vízválasztó terült el, amit költséges szárazföldön kellett átszelni. Ezt a hatalmas feladatot vasút hivatott megoldani - az első közforgalmú vasút az európai kontinensen.

Parasztok baltákkal és az esély, ami megmentette az építőt

Az építkezés heves ellenállásba ütközött. A parasztok fejszékkel támadtak az építőkre. A fuvarosok szándékosan aláásták a szállítási díjakat, hogy tönkretegyék a projektet. A kész síneket eltüntették a falu kovácsműhelyeiben. Az építő több válságot is szerencsével élt túl, éppúgy, mint tehetséggel.

„Az ördög műve”

Sok helyi számára a vasút egyszerűen természetellenes volt - „az ördög munkája”. A múzeum nem enyhíti ezt az ellenszenvet; elmagyarázza, miért volt egy olyan vonal, amely utólag nyilvánvalónak tűnik, a maga idejében a megélhetés és a táj megszállása.

Ki vesztette el a kenyerét a vasútnak

A kocsisok, a régi sóutakon működő kocsmárosok és a kocsijavításból élő kovácsok mind veszélyeztetve voltak. Egyesek az árakkal harcoltak, mások szabotázzsal, megint mások kérelmekkel.

Hogyan tették tönkre egy árverést

Az egyik legélesebb epizód a szándékos rongálása egy árverésnek, amelynek célja az volt, hogy a sorozat pénzügyileg egészséges maradjon. A múzeum bemutatja, ki szervezte és mennyibe került.

Egy árháború, amit a kocsisok szándékosan elveszítettek

A fuvarozók a költségnél alacsonyabb áron szállítottak, egyszerűen azért, hogy megfosszák a vasutat az árutól. Szándékosan veszítettek pénzt - és mégis majdnem győztek.

Szabotázs

A sínek és a rögzítések eltűntek; a munkák egy éjszaka alatt megsérültek. Nem minden volt folklór - a bírósági és vállalati feljegyzések elegendő részét bizonyítják a kárnak ahhoz, hogy szervezett akadályozást mutassanak.

Egy munkások által indított felkelés, amely indokolt volt

A vonalon dolgozó munka meglehetősen kemény volt. Egy felkelés a munkások között lényegében a körülmények által indokoltnak van feljegyezve - ez ritka megjegyzés a korszak forrásaiban, amelyek rendszerint a tőkét pártolják.

A férfit azért rúgták ki, mert túl jól épített

Egy mérnököt azért dobtak ki, mert túl alaposan végezte a munkáját - túl drága, túl szilárd - a pillanat politikájához képest. Hogy végül megérte-e neki, az a múzeum egyik csendesebb csattanója.

Sétáljon lassan a kis szobákban: az első kontinentális európai nyilvános vasút nem diadalmenet volt. Harc volt, és a múzeum így meséli el.

A helyszínen

Források